Projekt leírás

PROJEKT ADATOK ÉS AZONOSÍTÓK

Kedvezményezett: Miskolci Egyetem 

Megítélt támogatás: 420.298.930,- Ft

Miskolci Egyetem (főpályázó): 297.781.030,- Ft

BAZ Megyei Fejlesztési Ügynökség NPR. Kft. (konzorciumi partner): 

Támogatás intenzitása: 100 % 

Támogatás időtartama: 20 hónap (2015.09.30.) 

 

PROJEKT CÉLOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK

A fejlesztést megelőző időszak alapvető problémáit a problémafán keresztül mutatjuk be. (1. ábra) Erre építettük rá a projekt strukturált célrendszerét és célfáját.(2. ábra)

Fő probléma: A Miskolci Egyetemen a megye és a régió társadalmi-gazdasági elmaradottságából adódóan sok a HH hallgató, és a térség vállalatai részéről folyamatos strukturális szakemberhiány jelentkezik.

A probléma szakmapolitikai hátterét három szinten lehet összefoglalni:

• Hazai törvénykezés és az EU előírások: 
  A hazai és az EU előírások már évek óta definiálták azokat a kereteket, amelyek a gyakorlatorientált képzések, a képzési paletta minden szintjére megpróbálták kiterjeszteni. A német, az osztrák tapasztalatok alapján Európában már a 90-es évek elejétől kezdve a felsőoktatásban is teret nyert a duális forma. (Nemzeti Tudománypolitikai Stratégia; 150/2012 (VII.6.) Kormányrendelet, 27/2012. (VIII.27.) NGM a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről)

• Gazdasági élet támasztotta követelmények:
  A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a duális képzést kiemelt eszköznek tekinti a felsőoktatás gyakorlatorientált képzési rendszerének kiépítésében is. Javaslatuk szerint, e képzési mód kontaktóra-igényessége miatt, a felsőoktatásban a nappali munkarendben folyó képzésekben célszerű bevezetni. 

A MKIK ajánlása szerint műszaki – gazdaságtudományi - informatikai területeken kell a pilot képzéseket megindítani. A hatékony gyakorlati képzés biztosítása érdekében olyan „nyitott laboratóriumokat” kell létrehozni az egyetemek és a gazdasági élet szereplői együttműködésével, amelyek képesek a gyakorlati élet kívánta kompetenciák megszerzését lehetővé tevő feladatok végrehajtására. (lásd. 3. ábra)

A „Nyitott Laboratóriumi Modell”

A gyakorlati képzés egyetlen céghez való kötése túlságosan cégspecifikussá teheti a gyakorlati képzést, ezért a többfunkciós gyakorlati képzőhelyek létrehozása kívánatos.

Szakmai – oktatási feladatok:

A duális képzés rendszerében, ma Magyarországon a multinacionális cégek támogatásával létrejött speciális képzések találhatók meg. ( Kecskemét – Mercedes, Audi – Győr). A cél azonban a paletta bővítése mind a szakmai sokszínűség, mind a szakma-specifikus képzési metodikák tekintetében. (pl. Vegyipar speciális igényei, mérnöki szakmákon túli szakterületek – pedagógus, közgazdász)

A jó gyakorlatok kialakításához pilot megoldások elemzésére van szükség. Ennek fő fejlesztési és kooperációs dimenziói:

a felsőoktatási és az ipari/kereskedelmi partner együttműködési területei,

a hallgató motivációt erősítő szerződéses rendszer elemei,

a duális képzés többletköltségének finanszírozási módjai,

a különleges kompetenciák elismerése,

a duális képzési folyamat ismeretállapotának mérése és dokumentálása,

a duális rendszerek képzési és kimeneti követelményeinek tartalma,

konzorciumok működési modelljei.

 

1.1 Általános célok

 A TÁMOP 4.1.1/F konstrukció megvalósítására irányuló projektünk általános célja a felsőoktatási intézményekben olyan felsőoktatási szolgáltatások kifejlesztése és működtetése, valamint a helyi felsőoktatási intézményeknek a szakképzést vagy felnőttképzést folytató intézményekkel, gazdasági

szereplőkkel való olyan együttműködésének kialakítása és megerősítése, amelyek biztosítják a regionális-térségi munkaerő-piaci igények kielégítését. 

Ehhez kapcsolódóan olyan moduláris képzési rendszer kialakítása, mely biztosítja a felsőoktatási tanulmányaikat megkezdett hallgatók számára a gyakorlati tapasztalatra épülő, önálló részterületi képzettség megszerzését. 

A projekt további célja a gyakorlati tapasztalatok tanulmányok alatti megszerzésének érdekében az alapképzés és a felsőoktatási szakképzés területén a duális képzési rendszer elterjesztése. 

A tervezett szakmai tevékenységek megvalósítása elősegíti az EU2020-as célok közül a munkahellyel rendelkezők arányának, valamint a felsőfokú vagy azzal egyenértékű oklevelet szerzettek arányának növelése célkitűzések megvalósítását, azáltal, hogy célként fogalmazza meg a felsőoktatásból való lemorzsolódás problémájának kezelését részképzés, illetve alternatív képzési formák megszerzésének biztosításával, valamint a TISZK-ekkel és gazdasági szereplőkkel való együttműködések hatására a munkaerő-piaci igényekre reagáló, a piacon hasznosítható végzettséget biztosító képzések megvalósításával. A térség fejlődése szempontjából fontos mozzanat a magasan kvalifikált szakemberek elvándorlásának megakadályozása. A duális képzések a gyakorlatorientált ismereteken túl, a munkaadók és a munkavállalók korai találkozását is lehetővé teszik, segítvén a régión belüli elhelyezkedést és letelepülést. Az elöregedő és képzettségében leépülő régió számára ez kiemelkedő trendfordulót eredményezhet. Ezért is kell az egyetemnek minden iparág és szolgáltató szektor igényeit átfogni, mert így lehet a kívánt kritikus tömeget elérni és megtartani.

1.2 Közvetlen célok

A projekt fő célja a Miskolci Egyetem társadalmi, gazdasági szerepének fejlesztése, különös tekintettel a duális képzési megoldásokra. Ehhez kapcsolódó közvetlen célok a projektben:

hallgatók, diákok munkaerő-piaci igényekhez igazodó pályaorientációja, ennek keretében a lemorzsolódási arány csökkentése,

a piaci szereplők együttműködésének fejlesztése az összehangolt felsőfokú és középfokú képzési struktúra kialakítása érdekében;

a piaci szereplők együttműködésén alapuló képzésfejlesztés, mely egyrészt a duális, moduláris gyakorlatorientált képzéseket fejlesztése, másrészt a képzők képzése tevékenységek útján valósul meg.

A célrendszer felépítését és az egyes célkitűzések megvalósításához rendelt tevékenységi struktúrát a következő ábrán szemléltetjük.

 

Az egyes résztevékenységekhez kapcsolódó célok kifejtése a célfa struktúrájához igazodva:

Fő cél: A Miskolci Egyetem társadalmi gazdasági szerepének fejlesztése, különös tekintettel a gyakorlatorientált képzési típusú megoldásokra. Ennek érdekében az alábbi alcélokat, illetve tevékenységeket szükséges megvalósítani. Az egyes tevékenységek a megyei szakképzési rendszer részeként, az egyetemi UNI-DUO modellben testesülnek meg, mely mind módszertani, mind informatikai értelemben komplex, fenntartható rendszert alkot.

I./ Hallgatók, diákok munkaerő-piaci igényekhez igazodó pályaorientációja 

A pályaorientációs tevékenység eltérő célokat kíván megvalósítani a középfokú oktatásban (pályaválasztási orientáció, tudatos pályaválasztás, munkaerő-piaci igények ismeretében hozott döntések), illetve a felsőoktatásban (gyakorlati képzésbe orientáció, lemorzsolódás-kezelés), amelyek azonban jól kiegészítik egymást és hatékonyabbá teszi a felsőoktatás munkaerő-piaci igényekhez való igazodását. A tevékenységeket az UNI-DUO modell pályaorientációs modulja támogatja.

I.1./ Pályaorientációs szolgáltatások fejlesztése a középfokú oktatási intézményekben 

A középiskolákban rendszeresen megvalósuló kompetenciamérésekhez képest olyan komplementer kompetenciák (problémamegoldó készség, műszaki érzék, térlátás stb.), jártasságok mérésére és fejlesztésére vállalkozunk, mely a konkrét hivatás, szakma meghatározásához, illetve az arra való felkészüléshez ad támogatást. 

I.1.1./ Munkaerő-piaci információk nyújtása a tudatosabb pályaválasztás végrehajtásához 

Munkaerő-piaci igényeket, s a diákok tudását összehangoló, nyílt napokban megtestesülő kommunikációs kampány, mely részben tájékoztató, részben tanácsadói tevékenységet jelent, és amely orientációt biztosít a sikeres munka világába történő bevezetéshez. 

I.1.2./ Középiskolai jártasság mérés és fejlesztés a pályaorientáció támogatására 

A középiskolák esetében ez kétféleképpen értelmezhető: egyrészt a gimnáziumi képzésben résztvevők számára komplementer kompetenciák mérésével azon képességek, készségek felmérése, amely a választott továbbtanulási célhoz szükséges követelmények teljesítését beazonosítja és fejlesztéssel támogatja. Másrészt, szakközépiskolák esetében a választott szakmacsoportok vonatkozásában a képzés elején és végén történő kompetenciaméréssel, a fejlesztési feladatok és mértékek beazonosítása. 

I.1.3./ Karok népszerűsítése, toborzás a preferált szakmákba 

Az egyetemen folyó kiemelt képzések népszerűsítése, illeszkedve az egyetem által megalkotott egységes rendszerbe foglalása. A kiadványok, sajtóanyagok készítése során relevanciával bír a középiskolás korosztály, valamint a széles társadalmi rétegek érdeklődésének felkeltése a matematikai, műszaki és informatikai tudományterületek iránt, ezáltal is támogatva a műszaki pálya népszerűségének emelését. Szintén nyílt napok keretében szervezett tevékenység, mely elsősorban azon középiskolákat célozza meg, ahol az egyetem kiaknázatlan hallgatói potenciált sejt. 

 

 

I.2./ Komplex hallgatói szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban 

Célunk a munkaerő-piaci szereplők igényeinek felmérése, az alkalmazni kívánt munkatársak szakismeretei és kompetenciái vonatkozásában, amely a képzések fejlesztéséhez, egyedivé tételéhez releváns, input információt biztosít. Továbbá a kereslet-kínálat összehangolásával a diákok és a hallgatók támogatása az egyedi tudáskombinációk meghatározásában a munkaerő-piaci kivezetésük hatékonyabb végrehajtása érdekében. A középfokú képzés és a felsőfokú képzés között ez a komplex szolgáltatási elem hivatott az irányított átjárhatóság biztosítására, a tehetségek azonosítására, fejlesztésére, nyomon követésére. A tevékenységeket az UNI-DUO modell munkaerő-piaci modulja támogatja.

I.2.1./ Lemorzsolódás kezelés tanulástámogatással, átirányítással 

A lemorzsolódás kezelésére olyan megoldáskeresés a célunk, amely egyaránt foglalkozik a teljesítményproblémákkal küszködők felzárkóztatásával, illetve a képzést váltók számára a képességeiket és készségeiket alapul vevő pályaorientációval és felzárkóztató képzésekkel. A program keretében módszertani fejlesztés, képzési programok fejlesztése, tanulástámogató anyagok kidolgozásra és tanácsadás történik. 

I.2.2./ A munkaerő-piaci kivezetést támogató hallgatói készségfejlesztés 

A felsőoktatásban a munkaerő-piaci szereplők által elvárt kompetenciák mérésére (beválás-mérés) és fejlesztésére vállalkozunk a hallgatók versenyképes tudásának a kialakításához. 

I.2.3./ A duális és a moduláris képzések megismertetése a hallgatókkal, bevonás 

E tárgykörben az UNI-DUO modell duális képzési moduljának működtetése történik. Célunk a hallgatók szakmai tapasztalatának képzés ideje alatt történő szignifikáns növelése a duális és moduláris képzések megismertetésén és az abba történő hallgatói bevonáson keresztül. 

II./ A piaci szereplők együttműködésének fejlesztése az összehangolt felsőfokú és középfokú képzési struktúra kialakítására 

A diákok és hallgatók vállalati/intézményi elvárásoknak való megfelelését a képzési struktúra fejlesztésén keresztül is kívánjuk támogatni. Mind a keresleti-kínálati elemek összehangolásával, mind új szervezeti megoldások kialakításával az UNI-DUO modell bevezetésével. 

II.1./ Együttműködés fejlesztés a különböző képzési szintek munkaerő kereslet-kínálat összehangolására 

A pályázatba bevont képzési területek vonatkozásában a munkaerő-piaci igények megjelenítéséhez adatbázis kialakítását, feltöltését kívánjuk megvalósítani. 

II.1.1./ Adatbázis kialakítása, új allokációs metodika kidolgozása 

A kereslet-kínálati modul részeként megvalósítandó adatbázis céljaink szerint alkalmas lesz mind a szakmai gyakorlatok, a gyakornoki feladatok és a szakmai tapasztalatszerzés dokumentálására. Kiemelten fontosnak ítéljük azt a tanári/oktatói pedagógiai tevékenységet, mely a kereslet-kínálat (diákok/hallgatók) egymáshoz rendelését támogatja. 

A rendszernek alkalmasnak kell lennie a diákok/hallgatók számára egyéni tanulmányi pálya definiálására is. E tevékenységek keretében történik meg a megyei partner által a gyakorlati helyek bővítéséhez szükséges vállalati partnerek számának bővítése, az együttműködési folyamatok és rendszerek szabályozása. 

 

 

II.1.2./ Intézményi charta elkészítése az együttműködés elveinek meghatározására 

Az intézményi charta, mint küldetés értékrendet, magatartást, szellemiséget meghatározó dokumentum alapjául szolgál az együttműködés kölcsönösségen alapuló elveinek meghatározására és alkalmazására az Egyetem és a munkaerő-piaci szereplők között, mely több síkon szabályozza az együttműködést (szervezeti, jogi, szakmai szempontból).

II.2./ Együttműködés-fejlesztés új szervezeti kereteinek a kialakítása

A felsőoktatásban és a középfokú oktatásban a duális képzés megvalósításához új szervezeti megoldások kialakítását tervezzük, melyek egyrészt vállalatoknál, másrészt középiskoláknál, harmadrészt az egyetemen realizálódnak a definiált specifikus célok megvalósíthatóságához. 

II.2.1./ Duális képzést támogató hálózat kialakítása

Olyan hálózat kialakítását tervezzük, amely vállalatokat, intézményeket integrálva biztosítja a diákok/hallgatók számára a gyakorlati ismeretek elsajátítását a kialakítandó oktatás-módszertani megoldásokon keresztül, egy, a korábbiakhoz képest szorosabb, összetettebb együttműködés formájában. Itt kívánjuk – többek között – a középiskoláknál rendelkezésre álló infrastrukturális, kihasználatlan kapacitásokat bevonni a duális képzésbe. A legkülönbözőbb megoldások szükségesek, melyek a kis- és közepes vállalkozások, a nagyvállalatok, a költségvetési szervek bevonását is lehetővé teszik, emellett megoldást jelenthetnek a kiaknázatlan gyakorlati képző kapacitások bevonására.

II.2.2./ Vállalatokhoz kihelyezett képző centrumok létrehozása

A hallgatók számára elsősorban a szakmai gyakorlatok minőségi teljesítéséhez valamint a szakmai tapasztalat gyarapítására kihelyezett Képzőcentrumokat hozunk létre vállalatoknál/intézményeknél, amelyek biztosíthatják számukra a vállalatokon belül összetett és integrált feladatok végrehajtását 

III./ A piaci szereplők együttműködésén alapuló képzésfejlesztés 

A képzési struktúra korszerűsítésén túl a piaci szereplőkkel történő együttműködés erősítésével a képzések tartalmi fejlesztését is szeretnénk végrehajtani. Ennek integrálnia kell a tartalomfejlesztést, valamint a képzők/mentorok képzését is. 

 

III.1./ Duális, moduláris gyakorlatorientált képzésfejlesztés 

A gyakorlatorientált képzésfejlesztés kettős vetületű: először, új képzések kifejlesztését tűzi ki célul, valamint tanulástámogató anyagok kidolgozását illeszti a felsőoktatási képzésbe. 

Másodszor, pilot programok lebonyolítását vállaljuk a preferált képzési területeken, valamint a lemorzsolódás kezelés és a felzárkózás területén. 

III.1.1./ Vállalati együttműködésen alapuló duális és moduláris képzések fejlesztése képző intézményi és/vagy vállalati helyszíneken 

A duális és moduláris képzések fejlesztését a képző intézményi és/vagy vállalati helyszíneken történő kialakítással kívánjuk végrehajtani. E tekintetben különös hangsúlyt fektetünk a régió versenyképességét támogató ipari képzésekre (pl. Bosch SAP központ, BorsodChem kihelyezett oktatási centrum, öntészeti alap- és technológiai képzés, ipari polimertechnikai képzés, munkatapasztalat-szerző programok), illetve a térség felzárkóztatását elősegítő, hiánypótló gyakorlati képzésekre, mint pl. a KIP módszer elsajátítása, vagy a segítő mentorképzés.

III.1.2./ Tanulástámogató anyagok kidolgozása 

A tanulástámogató anyagok három területre fókuszálnak: az alap és mesterképzések esetében a gyakorlatorientáltságot erősítő példatárak kialakítása; a kötelező szakmai gyakorlat minőségi végrehajtását támogató követelmény és végrehajtási elemek nevesítésével munkafüzetek összeállítása képzési területenként; forgatókönyv összeállítása a hospitálási (felzárkóztatás) tevékenység támogatására. Ezen anyagok blended learning támogatási elemekkel is kiegészítettek. 

III.1.3./ Pilot programok lebonyolítása 

A pilot programok mintaszerű megvalósítása és értékelése a szükséges korrekciók végrehajthatóságához és a későbbi kiterjeszthetőséghez. Pilot programokat az együttműködő partnerek bevonásával kívánjuk megvalósítani például a bányászkaron, az öntészeti alap és technológiai képzések területén, az ipari polimertechnika területén, pályázatmenedzsment témakörben, a hospitálás speciális eszközeinek alkalmazása területén, a Stanfordi modell alkalmazásával a bölcsészkaron, a klinikai program témakörében a jogi karon, a segítő mentor képzés bevezetésével, mindösszesen 10 témakörben. 

 

III.2./ Képzők képzése

A képzők képzése integrálja az egyetemi oktatók, dolgozók, középiskolai tanárok és vállalati mentorok képzését egyaránt.

III.2.1./ Az egyetemi oktatók képzése a duális, moduláris képzési követelményekre

Az egyetemi oktatók képzése kiterjed a szakmai gyakorlat támogatásának a jobb színvonalon történő végrehajthatóságára, a duális képzési elemek hiteles közvetítésére, valamint a moduláris képzések kompetenciáinak kialakítására.

III.2.2./ Vállalati mentor és egyéb duális partnerképzők képzése a duális és moduláris képzési követelményekre

A vállalati mentor és egyéb duális partner képzése a vállalati és középiskolai helyszínen megvalósuló szakmai tapasztalatszerzés minőségi támogatását szolgálja.

Az UNI -DUO MODELL

A projekt keretrendszeréül az UNI-DUO MODELL szolgál. 

A modell a megyére értelmezve konkrét keresleti adatbázist hoz létre, melynek újszerűsége, hogy nem csak azonnali vállalati/intézményi igényeket kíván kielégíteni, hanem középtávú specializált előrejelzések birtokában a diákokat, hallgatókat támogatja az egyedi tudáskombinációk beazonosításában és elsajátítási lehetőségeinek megkeresésében. Valamennyi modul integrálja a középfokú oktatást, és a felsőfokú oktatást, mely szemlélet biztosítja a tehetségek azonosítását, fejlesztését és nyomon követhetőségét, valamint a teljesítményproblémákkal küszködők kezelését. Az UNI-DUO modell fő alkotóelemei közé tartozik a pályaorientációs szolgálat, a kereslet-kínálat modul, a - pályaorientációs modul és a munkaerő-piaci modul.

A projekt keretrendszeréül szolgáló UNI-DUO modellt szemlélteti a következő ábra, amely kialakításához és működtetéséhez értelmeznünk kell megelőző és kiegészítő tevékenységeket, amelyeket a tevékenységek részletes leírásánál és a hozzárendelési mátrixban ismertetünk. (4. ábra)

 

1. ábra UNI – DUO MODELL

 

A projektben nevesíteni kívánt tevékenységeket négy nagy csoportra bontjuk: gondolkodásunk fókuszában az UNI-DIO modell kialakítása szerepel, amelyhez szükségesek bizonyos előkészítő tevékenységek, a modell megvalósítása és a komplexitás kezelésére kiegészítő feladatok. Ezt bővítjük a projekt menedzseléséhez és a szakmai tartalom megvalósításához kötődő kommunikációs feladatokkal. A modell megvalósítása keretében jelennek meg a pályázat kötelező elemei, mint a szolgáltatásfejlesztési tevékenységek, a képzések fejlesztése és kipróbálása, az együttműködés-fejlesztés.

A pályázat részeként megvalósítandó UNI-DUO komplex szolgáltatási modell munkaerő-piaci beágyazódottságú. Felméri a munkaerő-piaci szereplők igényeit, az alkalmazni kívánt munkatársak szakismeretei és általános kompetenciái vonatkozásában, amely a képzések fejlesztéséhez, egyedivé tételéhez járul hozzá. A megyére értelmezve konkrét keresleti adatbázist hoz létre, melynek újszerűsége abban áll, hogy nem csak azonnali vállalati/intézményi igényeket kíván kielégíteni, hanem középtávú specializált előrejelzések birtokában a diákokat, hallgatókat támogatja az egyedi tudáskombinációk beazonosításában és elsajátítási lehetőségeinek megkeresésében. A komplex szolgáltatási modellünk moduláris felépítésű, melyek részben egymásba ágyazódó, részben kapcsolódó elemekből állnak. Valamennyi modul a képzés két szintjét integrálja a középfokú oktatást, és a felsőfokú oktatást. Ez a szemlélet biztosítja azt az irányított átjárhatóságot, mely lehetővé teszi a tehetségek azonosítását, fejlesztését és nyomon követhetőségét, valamint a teljesítményproblémákkal küszködők kezelését, ami képességeiken és készségeiken alapuló pályaorientációra épül.

A projekt részletes szakmai tartalmának leírását az alábbiakban az UNI-DUO modell köré szervezetten mutatjuk be, megfogalmazzuk az egyes tevékenységek megvalósításának indokát, hozzárendeljük az elemi tevékenységeket és számszerűsíthető kimeneteket.

A megvalósítás fő tevékenységei:

2.1. Pályaorientációs szolgálat 

A tevékenység indoklása:

A pályaválasztási döntés előtt álló középiskolások nem rendlelkeznek kellő információkkal az elérhető képzési lehetőségekről, azok tartalmáról és a képzéshez kapcsolódó munkaerő-piaci esélyekről, ami a lemorzsolódás számarányát növelő rossz pályaválasztási döntéshez vezet, ezért fontos a korai pályaorientáció megvalósítása. A pályaorientációs szolgálat a középiskolások esetében a választott hivatásra való alkalmasság kompetenciáinak mérésével, az egyéni fejlesztési szükségletek meghatározásával járul hozzá a választott pályára való felkészüléshez. Az intézményben a munkaerő-piaci szereplők által elvárt általános és specifikus kompetenciák mérésére és fejlesztésére vállalkozunk a hallgatók versenyképes tudásának kialakításához. 

A felsőoktatási hallgatók esetében a pályaorientációs szolgálat a lemorzsolódási arányok csökkentéséhez, valamint a moduláris és duális képzési lehetőségek megismertetésének módszertani fejlesztési feladataihoz kapcsolódva végez tevékenységet a gyakorlatorientáltság erősítése érdekében. 

 

2.2. Munkaerő-piaci együttműködést támogató „Kereslet-kínálat modul”

A kapcsolódó tevékenységek indoklása: 

A térséget nagyarányú strukturális munkanélküliség sújtja, ami többek között a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala között megmutatkozó egyensúlytalanságokra vezethető vissza. Ebből következően szükséges egy komplex tevékenység kialakítása a munkaerő-piaci igények strukturált felmérésére, a középiskolai és egyetemi kínálati elemek (diákok, hallgatók) meghatározására, valamint a kettő megfeleltetéséhez kapcsolódó allokálási módszertan kidolgozása, amely magába foglalja a képzési lehetőségekre történő orientációt is. 

A szakmai gyakorlatok, szakmai tapasztalatszerzés megszervezésének gördülékenyebbé tételéhez szükséges az adatbázis létrehozása. a jelentkezési folyamat automatizálására informatikai módszerekkel olyan kapukat és módszereket kell csatolni, amelyek lehetővé teszik a gyakorlatra jelentkezők, és a gyakorlati helyek sikeres találkozását az irányító pedagógus kollegák által megadott szempontrendszerek összevetésével az optimális párosítások megvalósításával. Egy statisztikai modul beépítése az intézmény és a karok vezetői számára folyamatos monitoringot tesz lehetővé. 

2.3. Pályaorientációs modul

Vállalati együttműködésen alapuló duális és moduláris képzések fejlesztése:

Munkatapasztalat szerző gyakorlat terepi körülmények között

Szakmai kompetencia megszerzésére irányuló programok

Öntészeti alap- és technológiai ismeretek képzés - (PILOT program)

Speciális kompetenciák fejlesztése: 

Pályázatmenedzsment képzés

KIP-es módszer elsajátíttatása tanár szakos hallgatókkal

Érzékenyítő program szervezése

„Klinikai” program megvalósítása

Fogyatékost segítő mentor képzés

Hospitálási kézikönyv kidolgozása

Szakmai gyakorlati sztenderdek kidolgozása

2.4. A munkaerő-piaci partnerek együttműködését és a diákok eredményességét támogató „Munkaerő-piaci modul”

Beválás-mérés a diákok és a hallgatók esetében

Az egyetem partneri környezetében működő TISZK-kel való együttműködés megerősítése, új elemekkel történő bővítése

Az UNI-DUO HÁLÓZAT kiépítése

UNI-DUO MODELL EGYETEMI CHARTA elkészítése és a hálózati partnerekkel történő egyeztetése

Gyakorlati képzési helyek felmérése, felsőoktatási gyakorlati képzési kataszter készítése

2.5. Duális típusú képzések új szervezeti megoldásainak kialakítása

Módszertan kidolgozása a felsőoktatási kooperatív duális és a moduláris rendszerre:

„Kettő az egyben” – Hallgatóink számára olyan munkaerőpiac orientált gyakorlati tapasztalatokra épülő önálló végzettség biztosítása, melynek megszerzésével munkaerő-piaci többlet kompetenciák birtokába kerülnek, ezáltal is javítva a munkaerő-piaci igényeknek való megfelelésüket.

 

Duális képzést támogató hálózat koncepciójának kialakítása.

 

A vállalatokhoz kihelyezett képző centrumok működtetése

2.6. Lemorzsolódás kezelés

A lemorzsolódás intézményi szinten jelentkező kezelendő probléma, amit többek között egy intézményi modell kialakításával kívánunk orvosolni, amely az alacsonyabb teljesítményű hallgatók esetében alkalmas azok NEPTUN rendszerből történő szűrésére, a problémák feltárására, s a megoldások személyre szabott megkeresésére oly módon, hogy a már megszerzett tudása hasznosuljon, vagy a felzárkóztatási tevékenység részeként, vagy az elsajátítandó gyakorlati ismeretekkel a munkaerőpiacon nagyobb sikerrel tudjanak elhelyezkedni. Tanácsadás kialakítása a horizontális intézményi lehetőségek kihasználására, középiskolai orientációra.